Taktaharkány

A helyi cigány kisebbségi önkormányzat bejelentésében elmondta, hogy nagy számú halmozottan hátrányos helyzetű roma gyermek részére nem biztosítják az ingyenes étkezés lehetőségét, a napközis foglalkozásokon való részvételt illetve a sajátos nevelési igényű gyerekek oktatása nem megfelelő feltételek mellett, külön épületben, szabálytalan osztályösszevonás mellett folyik.

Alapítványunk alapos tényfeltárást követeőn eljárást kezdeményezett az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt  többek között az SNI osztályok szabálytalan összevonása, jogszabálynak nem megfelelő osztályszervezési szempontok, az SNI osztályok szegregált elhelyezése, a cigány HHH gyermekeket megillető kedvezményekkel kapcsolatos tájékoztatás elmulasztása, étkezési támogatásra, gyermekek napközbeni ellátására és az integrált oktatáshoz való jog megsértése miatt.

Hosszas egyeztetésekek következtek, amelynek eredményeként az iskola és az önkormányzat belátta, hogy csak az szolgálja a település érdekeit, ha mindegy gyermek egyenlő esélyt kap az iskolában arra, hogy a helyi közösségnek és az egész társadalomnak hasznos tagja lehessen és ehhez az EBH és Alapítványunk által javasolt változtatásokra van szükség. Már az egyezség megkötése előtt kiterjesztették a tehetséggondozó programot, hogy a roma/HHH gyerekek is csatlakozhassank, integrálták az integráltan oktatható SNI gyerekeket és minden gyermek számára biztosították az ebédet. 2010. október 25-én az EBH közvetítésével négyoldalú egyezség született (az iskola, az önkormányzat, a CKÖ és a CFCF között), amelyben az iskola és a fenntartó önkormányzat további vállalásokat tett a roma és HHH gyermekek iskolai esélyegyenlőségének biztosítására. Az önkormányzat és az iskola azóta betartja a törvényi előírásokat és a vállalásokat, sőt túl is teljesíti azt: harmadik éve kisebbségi oktatást biztosít integrált oktatási keretek között. Alapítványunk büszke a Taktaharkányon elért eredményekre.

Az egyezség szövege itt olvasható.

Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz beadott kereset alább olvasható:

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG
1539 Budapest
Pf: 672
Tárgy: eljárás kezdeményezése

Tisztelt Egyenlő Bánásmód Hatóság!
Alulírott Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (1097 Budapest, Lónyay u. 34. III/21.) kérjük a T. Hatóságot, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 4. § b, és g, pontja, 20. § (1) bek. c, pontja és (2) bekezdése alapján indítson eljárást Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata (3922 Taktaharkány, Gépállomás u. 4.) és a taktaharkányi Apáczai Csere János Általános Iskola (3922 Taktaharkány, Vörösmarty utca 8.) ellen.

Álláspontunk szerint fenti jogi személyek az Ebktv. 8. § b, c, e, p, és q, valamint g, pontjaiba, a 9. § és 10. § (2) bekezdésébe, a 27. § (2) bekezdés d, és e, pontjába, valamint a 27. § (3) bekezdés b, pontjába ütközően megsértették, illetve fennáll annak közvetlen veszélye, hogy a jövőben megsértik 60-70 általunk pontosan nem ismert, halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) mélyszegény és egyben cigány gyermek és  kb. 20 sajátos nevelési igényű és egyben cigány gyermek egyenlő bánásmódhoz való jogát.

A faji és etnikai alapú diszkriminációra és szegregációra a 7. § (3) bekezdése alapján nincs kimentés. Kérjük, hogy a jogsértőkkel szemben az Ebktv. 16. § (1) bekezdésében felsorolt valamennyi szankciót alkalmazzák.

Bejelentjük, hogy az Ebktv. 18. § (1) bekezdése alapján Alapítványunkat az eljárásban Rácz Béla közösségi koordinátor és Mohácsi Erzsébet elnök képviseli.

Tényállás

Alapítványunk ismeretei szerint a településen egyrészt az iskola aktív, másrészt az önkormányzat mulasztásos jogsértése okán közvetlen hátrányos megkülönböztetés valósul meg a település két legszegényebb cigánytelepén – a Damjanich utca (Gödör), és a Széchenyi utca környékén (Kanoda) – lakó, a legmélyebb szegénységben élő halmozottan hátrányos helyzetű, és a lakosság összetételéből következően túlnyomórészt roma gyerekek oktatása és az oktatáshoz kapcsolódó szociális alapú ellátása terén. Az önkormányzat felelőssége iskolafenntartói hatáskörében elkövetett mulasztásaiban – elsősorban a nyilvántartás, az ellenőrzés és a törvényes működés feltételeinek biztosítása, számonkérése terén – áll.

Ismereteink szerint a problémák olyan roma gyerekeket érintenek, akik súlyos nélkülözések közepette élnek, és akiknek családja a szociális ügyek intézésében is segítségre szorul. Alapítványunk álláspontja, hogy a közoktatási jog alapján járó támogatáshoz való tényleges hozzájutást kizárólag a halmozottan hátrányos helyzetről készült nyilatkozatok (1993.évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 14. pontja) kitöltése, nyilvántartásba vétele, és az összesített adatoknak az illetékes állami szervekhez való eljuttatása biztosíthatja. Ennek okán vállaltuk azt, hogy segítséget nyújtunk a helyi CKÖ-nek számos ilyen nyilatkozat Taktaharkány Nagyközség Önkormányzat jegyzőjéhez való eljuttatásában. Arról azonban nem állnak rendelkezésünkre pontos adatok, hogy fellépésünk ellenére hány mélyszegénységben élő és egyben roma gyerek esetében mulasztotta el az iskola és az önkormányzat a HHH státuszra vonatkozó nyilatkozat beszerzését, és a nyilvántartásba vételt.

A HHH cigány gyerekek szüleinek jelentős része feltehetőleg nyilatkozott gyermeke halmozottan hátrányos helyzetéről, s e nyilatkozatuk alapján kapták meg a közoktatási törvényben felsorolt kedvezmények közül az ingyenes tankönyveket. A jogszabályokban biztosított további kedvezményekről azonban nem rendelkeztek ismeretekkel. Alapítványunk eddigi tényfeltárása alapján aggályosnak tartja, hogy a HHH gyermekek normatív étkezési támogatáshoz nem jutnak - illetve aki mégis részesül ilyen támogatásban, az ’ételhordós rendszerben’ a többségi, esetlegesen nem HHH gyerekektől külön, az iskolán kívül ebédel. A jelenleg rendelkezésünkre álló információk arra engednek továbbá következtetni, hogy a napközis foglalkozáson való részvétel biztosítása körében alkalmazott gyakorlat sem felel meg a közoktatási szakmai elvárásoknak, hiszen a legszegényebb cigány gyerekeket zárják ki e szolgáltatásból. Végül, információink szerint a 2008/2009-es tanévtől a 4. évfolyamtól felmenő rendszerben az iskola állítólagosan képesség alapú csoportbontást hajtott végre matematika, magyar, idegen nyelv, és számítástechnika tárgyakból, amely csoportbontás a cigány gyerekek elkülönített oktatásához és eredményeik romlásához vezetett.

Szociális jellegű támogatások:

A jegyző tájékoztatása szerint az Alapítvány által megkeresett és HHH nyilatkozattal rendelkező 49 gyermek nevét a hivatalos nyilvántartás már tartalmazza. Lehetnek azonban továbbra is olyan gyermekek, akik jogosultságuk ellenére nem szerepelnek a nyilvántartásban, így ellátáshor – többek között ebédhez – sem jutnak. A konyháról étkezik valamennyi tanár, helyi közalkalmazott, nyugdíjas és rendőr is. Ezt ellenőrizni Alapítványunknak nincs lehetősége, mert nem juthatunk hozzá a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők adataihoz.

A HHH-s gyerekek ebédeltetésének akadályaként az iskola igazgatója a konyha korlátozott kapacitását jelölte meg. Elmondta, hogy az érintett gyermekek szülei nem kérték az étkezési támogatást, csak az ingyen tankönyvet, továbbá, hogy a 80 fős ebédlő helyiségben egyébként sem férne el több gyermek. 2009. március 30-án Alapítványunk segítségével 57 HHH gyerek kérte írásban az étkezési támogatást, amit a csatolt, 2009. április 27-én kelt értesítésben utasított el az igazgató. Az elutasítás indokaként a konyha szűkös kapacitását, a gyerekek rendszertelen iskolába járását, és azt jelölte meg, hogy elmulasztották a tanév elején kérni az ellátást.

Arra vonatkozóan nincs adatunk, hogy megfelelően, írásban tájékoztatta-e a szülőket az iskola vagy az önkormányzat a HHH gyerekeknek járó valamennyi (szociális) ellátásról, illetve ezek igénybevételének előnyeiről.

Az igazgatónő elmondása szerint az ebédlőben étkezhetnek, akik napközisek. A többiek ételhordóban kapják meg ebédjüket. Nem tudta megmondani, hogy pontosan hányan veszik igénybe az étkezést a településen. A jegyző tájékoztatása szerint 300 főre főznek, míg az iskola gazdasági vezetője szerint a konyha kapacitása 400 főnél többet is elbír. 150 fő óvodás ebédel az oviban, 160 fő iskolás ebédel az iskolában. Az iskolások közül kb. 80 HHH gyermek jut hozzá az étkezési támogatáshoz, noha a jegyző tájékoztatása szerint 174 fő HHH tanulója van az iskolának. A kb. 160 fő iskoláskorú ebédelő gyermek közül 78 fő ételhordóban hazahordja az ebédet. 80 fő napközis, ők az ebédlőben étkezhetnek.

Ételhordós    Ár Ft    Napközis=ott ebédelhet    Ár Ft

100%     10    330    20    216

50%     21    165    19    108

ingyenes    47    0    40    0

össz    78        79

Napközi

Az iskola három épületből áll. A főépület és a tőle jobbra elhelyezkedő, SNI-seket befogadó melléképület állnak az utca egyik oldalán, míg velük szemben, az utca másik oldalán található az ebédlő. A napközit és konyhát is magában foglaló ebédlő épületben kapott helyet a normál tantervű 2. c osztály, amelyben vegyesen találtunk pár gyereket, ám a hiányzók – akik az osztály nagyobb részét tették ki – a nevük alapján romának tűntek. (Kérdésünkre, hogy miért tanulnak a gyerekek itt, miért éppen ők vannak külön épületben elhelyezve, nem kaptunk választ.) Az ebédlő épület 3 helyiséget foglal magában:

1. a 2. c osztályterme és egyben a délutáni napközis foglalkozások helyszínéül szolgáló terem.

2. Az ebédlő részből egy műanyag rolóval elválasztott terem, amely szintén a napközis foglalkozás helyszínéül szolgál.

3. Az így 40 főssé csökkentett ebédlő.

A napközis foglalkozásokra történő felvételről az iskola igazgatója elmondta, hogy jelentkezés alapján történik. Csak úgy tudnak új gyerekeket felvenni a napközibe, ha valaki „kikerül” onnan. Nem ismert Alapítványunk előtt az, hogy milyen tájékoztatást nyújt az iskola a HHH gyerekek szüleinek a napköziről, és hogy miért nem biztosítják ezt az oktatási formát minden igénylő, illetve rászoruló gyereknek. Kérdésünkre, hogy miért kell az ebédlőben, nem az osztálytermekben napközizni, nem kaptunk választ.

A napközis foglalkozásokra való felvételnél az iskolavezetés elsődleges szempontja az igazgatóhelyettes elmondása szerint az, hogy megtartsák a gyerekeket a településen: ha nem veszik fel a gyermeket a napközibe, akkor a szülők elviszik az iskolából, arra a településre, ahol dolgoznak. A HHH gyerekek szempontjai háttérbe kerülnek a napközibe való jelentkezés és felvétel rendszerében. Az előző tanév végén, illetve az elsős gyerekek beíratásánál jelezni kell a napközibe való jelentkezés szándékát.

SNI gyermekek oktatása a melléképületben

A főépülettel egy udvaron lévő melléképületben oktatják az SNI gyerekeket és itt helyezték el a normál 4. c osztályt is, aminek összetételéről szintén az volt a benyomásunk, hogy túlnyomórészt roma tanulókból áll. Az SNI osztályban látogatásunkkor nagyon kevés gyerek tartózkodott, származásukat tekintve egy fő kivételével valamennyien romák. Az első csoportban elsősök, harmadikosok és negyedikesek voltak egy teremben. Mindenki előtt 2. osztályos olvasókönyv. „Radics Attila nagyon ügyes elsős kisfiú, szülei is rendesek, ő az egyetlen, aki a felszerelését is hazaviheti, otthon foglalkoznak is vele a szülők.” Mégsem integráltan oktatják „mert lassú” – indokolja osztályfőnöke.

A másik csoportban 4 SNI gyereket találtunk az osztályban. A pedagógus azt nyilatkozta, hogy tízen vannak: hatodikosok, hetedikesek és nyolcadikosok összevonva. A csoportban 2 fő nyolcadikos volt, az egyik a Martin János Szakképző Iskolába, a másik a Koós Károly Építőipari Szakközépiskolába jelentkezett, osztálynaplóban az érdemjegyek csak kettesekből álltak. A hatodikos Zsanettet Mohácsi Erzsébet kérdezte, hogy mióta tanul ebben az osztályban? Azt mondta, hogy az elsőt a főépületben kezdte, aztán áthozták ide, és azóta mindig Vera néni osztályába jár. Az igazgatónő azonban közbelépett, és nem hagyta Zsanettet önállóan beszélgetni, kijavította, és irreleváns információkat közölt a gyerekről, pl. hogy „roma táborban is volt”.

A szülők és a gyermekek elmondása alapján az intézményben az SNI gyerekek oktatása egy osztályteremben zajlik, a kicsiket a nagyokkal, másodikost a nyolcadikossal együtt oktatják. Ez ellentétes a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 3. számú mellékletének 4. pontja szerint összevont osztályt szervezni - a felzárkóztató oktatás kivételével - legfeljebb három egymást követő iskolai évfolyam tanulójából lehet.

Nem vezetnek egyéni fejlesztési naplót az SNI gyerekekről, mert „nem jogszabályi kötelezettség a szegregáltan oktatott gyermekek esetében”, csak a fejlesztési terv. A napló szerint heti 3 habilitációs-rehabilitációs órát több gyerek részére egyszerre tartanak, az óra tartalmát azonban nem rögzítik. Gyakorlatilag kideríthetetlen, mit tanulnak, mitől fejlődhetnének. A Közoktv. 52. § (6) bekezdés e) pontja szerint az SNI tanulók részére a kötelező tanórai foglalkozásokon túl habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozásokat is kell szervezni. Ha az iskolában az osztályt több különböző évfolyamra járó tanulóból szervezik meg (a továbbiakban: összevont osztály), és az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a habilitációs-rehabilitációs tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. Az egész osztályra megállapított heti időkeret minimuma az összóraszám 15% -a.  Tehát alsó tagozatban 20 órából heti 3 óra, felsőben 30 órából heti 4,5 óra.

Az intézményben jelenleg 29 SNI gyermek van, ebből 6 – tavaly még szegregáltan oktatott - gyermek integrált oktatásban részesül, 3 gyermek pedig magántanuló. SNI magántanulók közül Alexa Csaba 3. osztályos, pszichoszomatikus betegségben szenved, heti 10 órát tölt az intézményben, testnevelés, ének, rajz órákon közösségben tanul. Az integráltan oktatott SNI tanulók: 1. Tibike, beszédfogyatékos, egyénileg heti 3 óra logopédiai fejlesztésben részesül, a Szerencsi Kistérség Szakszolgálata biztosítja a logopédust, 2. Adrienn, enyhén hallássérült, heti 3 óra szókincsfejlesztésben részesül, 3. Sz. Dávid, diszlexiás. Ezeket a gyerekeket az osztályukban is láthattuk, de családneveik alapján is megállapítható, hogy nem cigányok. A fizikailag is elkülönített SNI osztályban összevontan és szegregáltan oktatott SNI tanulók csak a nevük de a látottak alapján is egy kivételével valamennyien romák! A CKÖ elnök szerint nekik a szünet is külön időben van.

1.    A szegregált / integrált SNI diákok megoszlása évfolyamonként

Szegregált SNI évfolyam    2006/2007 /fő    2007/2008/fő      2008/2009/fő    magántanuló

1    2    1    2

2    3    1    -

3    3    5    4

4    3    1    5

5    5    3    -

6    8    5    4

7    6    7    4

8    3    3    4

Összesen:     33    26    23    3

Integrált SNI / évfolyam    2006/2007/fő    2007/2008/fő      2008/2009/fő    magántanuló

1    -    -    -

2    -    -    -

3    1    -    1    1

4    2    2    -

5    1    2    2

6    -    1    2

7    -    -    1

8    -    -    -

Összesen:     4    5    6

Osztály- és csoportszintű elkülönítés (nívócsoport)

Mint fentebb írtuk, a tényfeltárás során úgy tűnt számunkra, hogy pár tanuló kivételével a 2. és a 4. c. osztályokba roma tanulók járnak. Szintén a tényfeltárás során derült fény arra a 2008/2009-es tanévtől bevezetett gyakorlatra, hogy 4. évfolyamtól felmenő rendszerben egy-egy osztály tanulóit jobb és rosszabb képességű csoportokra bontják matematika, magyar, nyelv és számítástechnika tárgyakból. a nívócsoportos oktatáshoz szülői beleegyezést szerzett be tanév elején az iskola, ám ismeretlen előttünk a szülőknek nyújtott tájékoztatás. A rosszabb képességű csoportokba a gyerekek elmondása szerint kizárólag cigány tanulók kerültek, akiknek jelentősen romlott azóta a tanulmányi eredménye.

Az etnikai adatokkal kapcsolatban előadjuk, hogy azokat saját munkatársaink percepciójára, illetve a helyi CKÖ vezetőjének, Balázs Józsefnek a tájékoztatására alapítjuk. Az etnikai adatok helytállósága, és a tényállásban előadottak megerősítése tekintetében indítványozzuk, hogy a t. Hatóság szíveskedjék Balázs Józsefet meghallgatni.

Összefoglalva: álláspontunk szerint az alábbi magatartások eredményeztek jogsértést:

1. ismeretlen számú, de legalább 57 HHH, mélyszegény cigány gyerek kizárása az ingyen étkeztetésből,

2. a maradék cigány gyerek kizárása a menzán történő étkezésből (ételhordós rendszer),

3. a cigány és HHH gyerekek kizárása a napközis ellátásból,

4. SNI gyerekek elhelyezése külön iskolaépületben,

5. SNI tanulók oktatásának minőségében kimutatható közvetlen hátrányos megkülönböztetés: a jogszabályban biztosítottnál többszörös osztályösszevonás és SNI tanulók (re)habilitációs célú oktatásának elmulasztása,

6. SNI tanulók integrálása során cigány tanulók közvetlen hátrányos megkülönböztetése

7. a 2. és 4. c. osztályokban cigány gyerekek elkülönítése

8. nívócsoportos oktatás, amely a cigány gyerekek csoport szintű elkülönítéséhez vezet

Bizonyítékok

Kérjük az ügyben dr. Budai Zoltán (idézhető az Alapítvány címéről) és Balázs József (idézhető: 3922 Taktaharkány, Kodály Z. u. 18.) tanúkénti meghallgatását. Csatoljuk a Dr. Gadnai Mária Jegyző Asszony és az Alapítvány közötti email üzenetváltást tartalmazó dokumentumokat, az ebédkérelmeket és az értesítést, halmozottan hátrányos helyzetre illetve cigány származásra vonatkozó szülői nyilatkozatokat.

Budapest, 2009. május 28.
Tisztelettel:
Mohácsi Erzsébet, elnök

Jogi kifejezések: