A piliscsabai átiratkozási akció

A CFCF 2014 áprilisa óta segít iskolai átiratkozásban  olyan szülőknek, akik gyermekeiket ki szeretnék venni a szegregált formában működő piliscsabai Jókai Mór Általános Iskolából. 

Piliscsabán három általános iskola működik: egy német nemzetiségi iskola (Hauck János Német nemzetiségi Általános Iskola), egy egyházi (Páduai Szent Antal Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola) és egy állami fenntartású (Jókai Mór Általános Iskola).

1. A Jókai Mór Általános Iskola

Piliscsabán köztudomású tény, hogy a Jókai Mór Általános Iskola szegregált formában működik, tanulói többségében roma gyermekek. Mi több, helyben köztudomású tény az is, hogy az egyházi intézménybe szinte egyáltalán nem jár roma gyermek, míg a nemzetiségi iskolába évfolyamonként 1-2 roma tanuló jár. A Jókai Mór Általános Iskola teljes létszáma 38 fő. A tanulók csaknem 100%-a roma származású, ezt erősítette meg nyilatkozatában az iskola korábbi igazgatója, Csorba Zoltán, illetve a szülők körében végzett kérdőívezés és a Helyi Esélyegyenlőségi Program megállapításai is alátámasztják.

A település közelében, akár tömegközlekedéssel, akár személygépkocsival is könnyen megközelíthető általános iskolák találhatóak (Tinnyei Kossuth Lajos Általános Iskola, Pilisjászfalui Dózsa György Általános Iskola, Pilisvörösvári Általános Iskola, stb). Ezen intézmények egyike sem szegregált, a roma és nem roma származású tanulók együtt tanulnak, az oktatás színvonala magasabb, mint a Jókai Mór Általános Iskolában. Ezt bizonyítják az Oktatási Hivatal honlapján elérhető, az éves országos kompetencia mérések eredményeiről szóló beszámolók is. A tinnyei általános iskolában a 2013-as kompetenciamérés azt mutatta, hogy az ott tanuló diákok az országos átlagnak megfelelő teljesítményt nyújtottak matematikából, szövegértésből, míg a pilisjászfalui általános iskola tanulói a tinnyei iskolánál némileg gyengébb, de ugyancsak az országos átlaghoz közelítő teljesítményt hozták. Ezzel szemben a piliscsabai Jókai Mór Általános Iskolában tanulók messze az országos átlag alatti kompetenciákkal rendelkeznek, a környező iskolák közül ebben az iskolában a legalacsonyabb a tanulók teljesítménye, ami egyenes következménye a tanulói összetételnek, nevezetesen annak, hogy a szociális hátrányok az iskolában – tekintve, hogy szinte mindenki hátrányos helyzetű – halmozottan nehezítik az oktató-nevelő munkát. 

A továbbtanulási mutatók ugyancsak azt jelzik, hogy a Jókai Mór Általános Iskola tanulóinak a legkisebb a környező iskolák tanulói közül az esélye arra, hogy érettségit adó középiskolában tanuljanak tovább. A Jókai Mór Általános Iskolában a 2013-as adatok szerint 10% alatti azon tanulók aránya, akik gimnáziumban folytatták tanulmányaikat, szemben például a pilisjászfalui Dózsa György Általános Iskolával, amelyben háromszor akkora eséllyel kerülnek gimnáziumba az általános iskola elvégzése után, arányuk 30% feletti.

A Jókai iskola korábbi, önkormányzati fenntartója a szegregáció megszüntetése érdekében 2011 októberében Esélyegyenlőségi Munkacsoportot hozott létre, hogy egy deszegregációs terv kidolgozásával megoldást találjon a nyilvánvalóan jogellenesen működő oktatási gyakorlatra. A deszegregáció irányába mutató első lépés az volt, hogy az önkormányzat 2012/2013-as tanévben megtiltotta további első osztály indítását, hosszú távú célként azt kitűzve maga elé, hogy az iskolát felmenő rendszerben megszünteti. Piliscsaba Önkormányzatának 2013-ban készült 2013-2018-as időszakra szóló Helyi Esélyegyenlőségi Programja több helyütt is szegregáltnak titulálja a Jókai Mór Általános Iskolát. A Program rámutat arra, hogy a tanulók döntő többsége roma származású és, hogy más piliscsabai köznevelési intézményekkel szemben a roma gyermekek nagy részben csak ebbe az intézménybe járnak, valamint megállapítja, hogy az épület lényegében kihasználatlan ilyen tanulói létszám mellett. Végül utal arra is a dokumentum, hogy az iskola megszüntetése már a Klebelsberg Intézményfenntartó Központra (KLIK) vár és egyeztetések szükségesek az iskola átszervezése vagy megszűntetése érdekében.

A felmenő rendszerű deszegregációs lépéseket figyelmen kívül hagyva a 2013. január 1-jével iskola fenntartói jogokat megszerző KLIK azonban a 2013/2014-es tanévben új első osztályt indított, mindösszesen 4 gyermekkel. Az állami iskolafenntartó ugyanis világossá tette, hogy fenn kívánja tartani még szegregált formában is a Jókai Mór Általános Iskolában folyó oktatást, oda ismételten lehetővé tette a beiratkozást, vagyis nincs fenntartói döntés a jogsértő oktatási modell belátható időn belül történő felszámolására.

A2014/2015-ös tanévben mindössze egy beiratkozó tanulója volt az iskolának, információnk szerint pedig a 2015/2016-os tanévben egyetlen első osztályos piliscsabai gyermek sem választja majd ezt az iskolát.

2. Környékbeli általános iskolák- A Jókai Mór Általános Iskola helyi alternatívái

a) Piliscsabai intézmények

Hauck, Páduai

b) Környékbeli iskolák

Tinnye, Jászfalu, Patróna, Pilisszentiván, Pomáz

3. A piliscsabai roma szülők körében végzett kérdőívezés

A CFCF munkatársai, helyi önkéntesek segítségével kérdőíveket töltettek ki piliscsabai roma családokkal 2014 novemberében. A kérdőívezés célja az volt, hogy infomációkat gyűjtsünk a Jókai Mór Általános Iskolát választó családokról, a szülők hátteréről és iskolaválasztási szempontjairól és hogy megtudjuk, mi a véleménye az iskoláról a helyi szülőknek. A piliscsabai roma családok körében végzett kérdőívezésben a Piliscsabai Közös Nevező szülői közösség roma és nem roma tagjai is aktívan részt vettek.

Összesen 24 családot kerestünk meg, ebből 18 család adott választ, 6 család elzárkózott. Összesen 27 „Jókais” gyermek iskolai helyzetéről sikerült információt gyűjtenünk, amely az iskola tanulóinak 71%-a.

A kérdőívezés során 2 Hétszínvirág óvodába járó gyermekről, 1 fő Hauck János iskolába járó gyermekről és 3, még nem óvodás korú gyermekről is szereztünk adatot.

Szülők iskolai végzettsége: 14 családban legfeljebb 8 általános iskolai, 2 családban szakiskolai végzettséggel és további 2 családban érettségivel rendelkeznek a szülők.

Családok nemzetiségi összetétele: 3 család magyar, 8 roma, 6 magyar-cigány származásúnak vallotta magát. Arra a kérdésre, hogy mások milyen nemzetiségűnek gondolhatják, 8 család azt válaszolta, hogy cigánynak tarthatják.

A válaszadó családokban 5 sajátos nevelési igény gyermek van, bár 4 szülő nem adott választ erre a kérdésre.

A válaszadó családokban a gyermekek 11%-a halmozottan hátrányos, 78%-uk pedig hátrányos helyzetű.

Iskolaválasztást illetően a kérdőív kitért az iskolaválasztás legfontosabb szempontjaira, így arra, hogy a szülők miért a Jókai Mór Általános Iskolát választották, milyen érvek szólnak a környékbeli integrált iskolák ellen és mellett, milyen problémák tapasztalhatók a jelenlegi iskolában, illetve próbálták-e másik iskolába beíratni a gyermekeket és ez milyen eredménnyel zárult.

Az iskolaválasztás szempontjaira vonatkozóan a szülők több mint fele (11 család) a minőségi oktatást jelölte meg. Majdnem ugyanennyi válaszadó – összesen 10 család – jelölte meg a jó tanár-diák és tanár-szülő kapcsolatot, amely kiterjed a rendszeres kapcsolattartásra, valamint a gyermek tanulmányairól és magatartásáról szóló folyamatos tájékoztatásra.  Emellett 5 család a biztonságot, 3 család az iskola közelségét említette, illetve szintén 3 család azt is fontosnak tartja, hogy a gyermek szeresse az iskolát, ahova jár.

Arra kérdésre, hogy a gyermek miért a Jókai Mór Általános Iskolába jár, alapvetően ötféle válasz született – amelyből azonban az első két válasz lényegében ugyanazt az esetkört fedi le: 6 család mondta azt, hogy nem vették fel a gyermekeket máshova; 3 család esetében az indok, hogy nem volt más választásuk; egy család esetében a megjelölt indok, hogy kötelező volt ebbe az iskolába beíratni a gyermeket; további egy család az iskola közelségét jelölte meg; végül 7 család a szabad iskolaválasztásra hivatkozott.  

Arra a kérdésre, hogy mi szól a többi (integrált) iskola ellen, 13 család azt válaszolta, nincsenek ellenérveik, de közülük 3 család azonban megjegyezte azt is, hogy ugyan nincs konkrét ellenérvük, de ezek az iskolák nem vesznek fel cigány származású gyermekeket. 3 család ellenérvként a távolságot és közlekedési nehézségeket emelte ki, valamint egy család a – Hauck János Általános Iskolában meglévő – nyelvi kritériumokat említette akadályként.  

Az integrált iskolák melletti legerősebb érvként a szülők 61%-a a minőségi oktatást és rendezett iskolai körülményeket jelölte meg.  Emellett érvként jelent még meg a fegyelem és a magasabb szintű tanulmányi elvárások. De akadt olyan szülő is, aki semmit nem tud a többi iskoláról.

A Jókai Mór Általános Iskolában tapasztalt problémák körében a szülők 44%-a számolt be tanulással kapcsolatos hiányosságokról, 33%-a bántalmazásról, 28%-a zaklatásokról. Emellett magatartási problémákról is említést tettek, illetve a válaszadók 28%-a mondta, hogy semmilyen problémát nem észlel.

Összesen 6 család 10 gyermeke próbált meg a Jókain kívüli iskolába iratkozni. Ebből 2 gyermeket vettek fel a választott intézménybe, de az egyik gyermek félév után átkerült a Jókai Mór Általános Iskolába, ahol végül magántanulói státuszba került. Egy gyermeket a tinnyei általános iskolába, két gyermeket a német nemzetiségi iskolába, 2 gyermeket a pilisjászfalui általános iskolába, egy gyermeket mind a pilisjászfalui, mind a német nemzetiségi iskolába, két gyermeket a pilisjászfalui és tinnyei iskolába is megpróbáltak beíratni. Az elutasítások indokaiként az iskolák helyhiányt, valamint a túljelentkezést jelölték meg. Illetve egy esetben indokolást sem kapott a család. Az elutasító döntés ellen három család fellebbezett, egy esetben pedig bírósági eljárás van folyamatban.

Az iskolába járási szokások körében az iskolába járás módjára, ennek időtartamára, az esetleges utazási kedvezmény meglétére, az utazás költségeire, valamint arra kérdezett rá a kérdőív, hogy ha lenne ingyenes iskolabusz, akkor melyik iskolába íratnák be a gyermekeket.

A családok 95%-ában (17 családban) a gyermekek gyalog járnak az iskolába, amely átlagban 10 percet vesz igénybe. Egy család autóval viszi iskolába és óvodába a gyermekeket, amelyből kifolyólag kb. havi 8000 forint utazási költségük ered.

Ha ingyenes iskolabuszt biztosítanának a családok részére, akkor 15 család íratná be másik iskolába a gyermekeket, a fennmaradó 3 család pedig nem válaszolt a kérdésre. Azaz a kérdésre választ adó szülők mindegyike – 100%-a – másik iskolát választana, ha a közlekedési nehézségek elhárulnának. Ebben az esetben 5 család a pilisjászfalui iskolát választaná, 2 család a tinnyei iskolát, 4 család bármelyiket a kettő közül, egy család Budapestre íratná be iskolába a gyermeket, egy család Pomázra, két család pedig bármelyik közeli településre, egyikük akár Piliscsaba 15-20 km-es körzetében.  

4. Helyzetértékelés

A kérdőívek alapján is egyértelműen megállapítható, hogy a Jókai Mór Általános Iskola tanulóinak döntő többsége roma származású, az iskola egyértelműen szegregált formában működik. A szülők válaszai alapján arra lehet következtetni, hogy az oktatás színvonalával többnyire elégedetlenek és számos problémát tapasztalnak a tanár-diák és a diákok egymás közötti kapcsolataiban. Azok a szülők, akik információval rendelkeznek a többi iskoláról és megpróbálták gyermeküket másik iskolába beíratni, javarészt sikertelenül jártak. A válaszokból az is kiderül, hogy a Jókai Mór Általános Iskolába nem a szülő tudatos döntése miatt kerültek a gyermekek, hanem egyfajta kényszer szülte a beiratkozást: vagy nem rendelkeztek kellő információval a családok a környékbeli iskolákról, és/vagy nem vették fel a gyermekeket másik iskolába, vagy a közlekedési nehézségek miatt nem is gondolkodhattak másik iskolában.

Lényeges kiemelni tehát, hogy az utazási költségek, az utazással kapcsolatos egyéb terhek jelentik elsődleges korlátját a valóban szabad iskolaválasztásnak. Piliscsabán belül ugyanis csak a német nemzetiségi iskola jelent valódi alternatívát, ott azonban a német nyelv miatt nehezebben állják meg helyüket a nem német nemzetiségű családból érkező gyermekek. A helyi egyházi iskola nem alternatívája a Jókai Mór Általános Iskolának a cigány tanulókat nyíltan elutasító felvételi gyakorlata okán.

A szülők által az iskolaválasztás főbb szempontjaiként megjelölt tényezők, mint minőség, biztonság, fegyelem a kérdőívekben adott válaszaik szerint a Jókai Mór Általános Iskolára nem igazán jellemzőek, vagyis ez az iskola az azt választó szülők igényeinek sem felel meg.

Az anyagi korlátok, a környékbeli iskolák elutasító hozzáállása miatt meglehetősen korlátozottak a Jókais gyerekek szülei előtt nyitva álló lehetőségek. Az átiratkozás még jogi segítséggel is hosszadalmas procedúra és az eljárás végére a szülő vagy gyermeke már nem lesz érdekelt az átiratkozásban, hiszen senki sem járatja szívesen olyan iskolába gyermekét, amellyel pereskednie kellett a felvétel érdekében.

Az átiratkozás tehát úgy tűnik nem hatékony eszköze a Jókaiba járó gyerekek integrációjának.

A korábbi önkormányzati fenntartó elképzeléseihez hasonlóan továbbra is az iskola bezárása és a gyermekek környező iskolákba történő kötelező átvétele jelenti az egyetlen megoldást.

 Azonban a válaszok többsége azt mutatja, ha a környékbeli iskolák felvennék a gyermekeket, illetve elhárítanák a közlekedési problémákat, akkor a szülők kivétel nélkül másik iskolába íratnák a gyermekeiket.   

A piliscsabai Jókai Mór Általános Iskola tervezett átszervezése

A CFCF birtokába került a PIlisvörösvári Tankerület szegregált iskolát érintő átszervezési javaslata. A Javaslat letölthető innen.

A Javaslattal kapcsolatban a CFCF a fogyatékkal élő személyek érdekeit képviselő nemzetközi szervezettel, a Mental Disability Advocacy Centerrel közös jogi állásfogalást adott ki, amelyet megküldött Balog Zoltán miniszternek és a KLIK elnökének is, hogy ne támogassák a Pilisvörösvári Tankerület átszervezési javaslatát. Az állásfoglalás elérehtő itt.

A Javaslat értelmében a roma tanulók normál tantervű oktatása nem szűnik meg. A Javaslat ezáltal fenntartja a jogellenes állapotot, a fenntartó továbbra is elkülönítve kívánja oktatni a piliscsabai roma gyerekeket. Az átszervezés a szegregált oktatás fenntartásán túl egy „gyűjtő iskola” kialakítását vetíti előre, amelyben a tanulási problémákkal, szociális hátrányokkal küzdő tanulók egy iskolaépületben koncentrálódnak. A Javaslat szerint a Tankerületen belül egyetlen intézményben megoldott a szegregáltan oktatandó SNI gyermekek oktatása, a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Általános Iskolában. A pilisvörösvári intézményben a szakértői véleményük alapján csak szegregált formában oktatandó gyermekek bár külön osztályban, de mégis egy többségi intézményben tanulnak, vagyis interakcióba lépnek nem fogyatékossággal élő (nem roma) tanulókkal is. A Jókai iskola roma tanulói között most is többségben vannak azok a gyerekek, akik valamilyen tanulási nehézséget megállapító szakértői véleménnyel, SNI integrált, illetve BTMN-es minősítéssel rendelkeznek

Az átszervezés egyértelműen ellentétes a (fogyatékossággal élő) gyermekek mindenek felett álló érdekével, káros, s szakmailag sem indokolt lépés.

Bövebben: http://cfcf.hu/gy%C5%B1jt%C5%91-iskola-l%C3%A9trehoz%C3%A1sa-ellen-tiltakozik-cfcf-%C3%A9s-az-mdac

Nem lesz új, első osztály a 2015/2016-os tanévtől!

A CFCF a sajtótól értesült arról, miszerint Balog Zoltán miniszter nemet mondott a KLIK átszervezési javaslatára, egyúttal úgy döntött, hogy nem indíthat a szegregált iskola 2015 szeptemberétől új, első osztályt. A CFCF és az MDAC közös sajtóközleményben üdvözölte a meglepő, ámde annál bölcsebb döntést: http://cfcf.hu/v%C3%A9ge-piliscsabai-szegreg%C3%A1ci%C3%B3nak

A kormányhivatal feladata ezután, hogy kijelölje azt vagy azokat az iskolákat, amelyek kötelesek felvenni a már elsőbe beiratkozott tanulókat. 

 

Jogi kifejezések: