A nyíregyházi reszegregációs ügy

A Nyíregyháza szélén található Guszev, vagy más néven Huszár telep egy nehezen megközelíthető zárvány terület, amelyből tömegközlekedéssel nehezen és hosszadalmasan érhető el a belváros. A telep szélén található egy iskolaépület, amelyben 2007-ig a 13. számú általános iskola működött. 2007-ben azonban- a CFCF által a szegregáció miatt indított per nyomására- a város önkormányzata az iskola megszüntetéséről döntött és az iskola tanulóit 6 belvárosi iskolába osztotta szét. A tanulókat reggel és délután iskolabusz szállította. Az alsó tagozatos tanulók integrációja sikeresnek tekinthető, a várakozásoknak megfelelően- komplex integrációs felkészítő programok hiányában- a felső tagozatos tanulók beilleszkedése nem volt zökkenőmentes.

2011-ben az új városvezetés kezdeményezésére a Hajdúdorogi Egyházmegye iskolát nyitott a telepen, miután a korábbi iskolaépületet ingyenes használatba kapta és az önkormányzattól az iskola fenntartásához rendszeres támogatásra is szert tett. Ezzel egyidejűleg az ingyenes iskolabusz szolgáltatást megszüntette az önkormányzat annak kihasználatlansága és költségigényére tekintettel. A valóságban azonban az egyháznak nyújtott támogatás összege közel azonos volt az iskolabusz fenntartási költségével, amelynek kihasználtsága 70% feletti volt.

Az új egyházi iskolába- amely kezdetben a belvárosi görögkatolikus Szent Miklós Általános Iskola tagintézményeként működött- 16 első osztályos tanuló iratkozott be a 2011/2012-es tanévben. Az iskola tanulói a Huszár telepen élő mélyszegény cigány családok gyerekei közül kerültek ki.

A CFCF keresettel támadta az önkormányzat és az egyház között az iskolanyitást lehetővé tevő szerződéscsomagot, amely a kereset szerint nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközött, ezért semmis. A CFCF szerint ugyanis előre látható volt, hogy a város cigánytelepén újranyitott iskolába továbbra csak cigány tanulók fognak beiratkozni, vagyis az iskolanyitás a telepi gyerekek reszegregációjával jár együtt. A CFCF emellett személyiségi jogi perben kérte az önkormányzat felelősségre vonását azért, hogy megszüntette az iskolabusz szolgáltatást, amely az integráció záloga volt, egyúttal lehetővé tette a korábban már bezárásra került telepi iskola újranyitását. Az egyházzal szembeni személyiségi jogi kereset szerint pedig az egyház a saját fenntartásában működő nyíregyházi iskolái között is elkülönítette a roma gyerekeket.

Az önkormányzat a perben eddig meglehetősen passzív szerepet játszott, említésre méltó kimentési bizonyítást nem végzett. Az egyházi fenntartó ezzel szemben számos, érdemi védekezést terjesztett elő, többek között az alábbi érvek mentén kérte a felperesek keresetének elutasítását:

1. felekezeti oktatást biztosít, amely ezért kivételt jelent az Ebktv. szegregáció tilalmát kimondó szabályai alól, az iskola felekezeti és nem etnikai alapon szerveződött; 

2. vitatja, hogy az iskolába kizárólag roma gyerekek iratkoztak volna be, ezzel tulajdonképpen ellentmond a város hivatalos, esélyegyenlőségi tervezéssel kapcsolatos dokumentumainak;

3. az egyház szerint az integráció meghaladottá volt, az általa nyújtott „szeretet alapú” oktatás megfelelőbb a gyermekek számára, így a tanulókat nem éri hátrány;

4. az egyház szerint az iskolába beiratkozó gyerekek szülei a felekezeti oktatás szabad megválasztásához fűződő jogukkal élve döntöttek az egyházi iskola mellett, döntésüket az iskola közelsége és az befolyásolta, hogy a belvárosi iskolákban zaklatják, megkülönböztetik gyerekeiket.

Az elsőfokú bíróság döntése (2014) 

2014. február 28-án hozta meg ítéletét a Nyíregyházi Törvényszék. A törvényszék megállapította, hogy a roma tanulókat iskolák között különítették el, és hogy az önkormányzatnak az iskolaépület ingyenes használatba adására, illetve az iskolabusz megszüntetésére vonatkozó döntése a roma gyerekek szegregációját eredményezte.

A bíróság ítélete szerint nem szolgálhatott a görögkatolikus egyház kimentéséül az a tény, hogy felekezeti oktatást nyújtott. Rámutatott arra, hogy az iskola tanulóinak szülei a huszár telepi iskolát nem annak felekezeti jellege miatt választották, hanem annak közelsége miatt, illetve a belvárosi iskolákban folyó zaklatás okán. A bíróság megtiltotta a jogsértés folytatását és eltiltotta az egyházat új első osztályok indításától.

A bíróság azonban elutasította a jogsértés megszüntetésére irányuló felperesi keresetet azért, mert álláspontja szerint a bíróságok nem rendelhetik el az iskola teljes bezárását, hiszen az sérteni a szülők szabad iskolaválaszához fűződő jogát, egyúttal olyan közjogi jogviszonyokat érintene, amelyek meghaladják a polgári bíróságok hatáskörét

2014. november 6-án a Debreceni Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. 

A Kúria 2015. április 22-én azonban hatályon kívül helyezte az alsóbb bíróságok döntését és elutasította a CFCF keresetét. A Kúria döntés letölthető innen. 

Jogi kifejezések: