Kaposvár II deszegregációs per

A Legfelsőbb Bíróság a Kúria jogelődjeként 2010. november 24-én kelt,Pfv.IV.21.568/2010/5 számú ítéletében megállapította, hogy Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a Pécsi utcai tagiskola fenntartója azzal a mulasztással, hogy fenntartotta a Pécsi utcai tagiskolájában spontán módon kialakult etnikai alapú jogellenes elkülönítést, megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A Kaposvár cigánytelepének szomszédságában fekvő Pécsi utcai tagiskola a jogerős ítélet ellenére a mai napig változatlan formában működik.

A Kaposvár II. deszegregációs per 

A CFCF 2013 decemberében pert indított a szegregáció jogellenes fenntartása miatt az időközben iskolafenntartóvű lett KLIK-kel (II. r. alperes), az iskolabezárásra hatáskörrel rendelkező EMMI-vel (IV. r. alperes), a beiskolázási körzetek kijelöléséért felelő Somogy Megyei Kormányhivatallal (I. r. alperes), illetve az államosításig a szegregációt fenntartó Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatával (III. r. alperes) szemben. 

Az első kaposvári szegregációs iskola-per 2008. szeptember 15-én a CFCF, mint felperes közérdekű keresete alapján indult a Somogy Megyei Bíróság előtt. A pert a felperes Kaposvár cigánytelepe szélén működő Pécsi utcai általános iskolában folyó szegregált oktatás megszüntetése érdekében indította. Mind az elsőfokú bíróság, mind a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla megállapította, hogy Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a cigány tanulók Pécsi utcai tagiskolában való jogellenes elkülönítését fenntartotta. A per a felperes pernyertességével zárult 2010. november 24-én, amikor a Kúria a fentiekben hivatkozott ítéletével fenntartotta az alsó bíróságoknak a jogsértés megállapítására vonatkozó ítéleti rendelkezéseit. A Kúria kimondta, hogy Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata „nem tett eleget az integrációs kötelezettségének, eltűrte és fenntartotta azt a helyzetet, amely a spontán szegregáció folytán a perbeli iskolában kialakult”. A jogerős ítéleti tényállás szerint a perbeli iskolában tanuló gyermekek túlnyomó részben a cigány etnikumhoz tartoznak, ez az arány ugyanakkor nem következik a város tanköteles gyermekeinek etnikai megosztásából (Kúria ítélet 4. o. 2. bek.). Az önkormányzat, mint iskolafenntartó mulasztásban megnyilvánuló felelősségét a jogerős ítélet a következőképpen ragadta meg: „az iskolák működési (felvételi) körzetének meghatározásáért felelős helyi önkormányzat alperes a közoktatás szervezésével kapcsolatos fenntartói irányítási tevékenysége körében a szándékától függetlenül kialakult ún. spontán szegregáció ellen is köteles lett volna fellépni. A jogellenes elkülönítés pedig csupán annak fenntartásával is megvalósul (…)” (Kúria ítélet 4. o. 2. bek.).

A jogsértés megszüntetése iránt előterjesztett keresetet a Kúria elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes nem terjesztett elő olyan, a jogsértés megszüntetésre vonatkozó reális és végrehajtható kereseti kérelmet, amely bírósági úton kikényszeríthető.

A szegregációs pert követően történtek

Annak ellenére, hogy jogerős ítélet mondta ki, hogy a Pécsi utcai tagiskolában folyó elkülönített oktatás jogellenes, a közoktatás helyi szereplői (fenntartó, kormányhivatal és székhelyintézmény) nem szüntették meg a jogsértő állapotot.

A III. r. alperes  mulasztását tanúsítják az önkormányzat honlapján (www.kaposvar.hu) közzétett közgyűlési jegyzőkönyvek, amelyek áttekintése alapján megállapítható, hogy a Kúria ítéletét követően sem a per lezárása, sem az iskolai szegregáció kérdése nem merült fel az önkormányzat közgyűlésén. A Pécsi utcai tagiskolára vonatkozóan a III.r. alperes kizárólag a többi tagiskolát is érintő körben fogadott el határozatokat, kivéve a 2011. június 23-i ülést, amelyen engedélyezte a Pécsi utcai tagiskolában plusz heti két óra nyelvoktató kisebbségi oktatás tartását. A jogerős ítélet ellenére a III. r. alperes nem módosította közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervét, azt nem egészítette ki a szegregált oktatás megszüntetésére irányuló intézkedések előírásával sem.

A 2013. január 1-jei fenntartóváltást követő 11 hónapban sem került sor a jogerős ítéletben megállapított jogsértő állapot felszámolására. A Szentjakab telepen élőkre vonatkozó felvételi körzethatárokat az I.r. alperes nem változtatta meg és a közreműködésével készült köznevelés-fejlesztési terv sem tartalmaz még a jövőre nézve sem intézkedéseket a szegregáció felszámolására. Nem intézkedett annak ellenére sem, hogy amíg a település 2007-es közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve (164. o.) deklarálta, hogy nem kiegyenlített a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a város általános iskolái között, addig kötelezte a jogelőd oktatási iroda vezetőjét intézkedések megtételére (körzethatárok megállapítása és tanulók felvételére vonatkozó rendelkezések során).

A Pécsi utcai tagiskola jelenlegi helyzete

A Pécsi utcai tagiskola működtetése továbbra is fenntartja a telepi cigány tanulók elkülönítését. Emellett a jogerős ítélet óta eltelt 3 évben folyamatosan csökken a tanulólétszám, a kompetencia-mutatók nem javultak és az iskola tanulóinak etnikai összetétele sem változott.

A hatályos Somogy megyei köznevelés-fejlesztési terv (továbbiakban: fejlesztési terv) 800. oldala  tartalmazza a kaposvári tankerülethez tartozó általános iskolák tanulói összetételére vonatkozó főbb mutatókat. A fejlesztési terv a kaposvári székhelyiskola, illetve 11 tagintézménye tekintetében az alábbi adatokat tartalmazza: tanulók száma, integráltan oktatott tanulók száma és aránya, hátrányos helyzetű tanulók (HH) száma és aránya, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (HHH) száma és aránya, bejáró tanulók száma.  

A fejlesztési terv adatai szerint a Pécsi utcai tagiskola tanulói létszáma 137 fő, a HH gyerekek aránya 100%, ebből HHH 9,49%. A II.r. alperes székhelyiskolájában ezzel szemben 652 tanulót oktatnak, akik közül mindössze 23,77% HH, és mindössze 0,61% HHH (4 fő!). A II. r. alperes többi tagiskolája viszonylatában is kirívóak a Pécsi utcai tagiskola adatai.  

A jogerős ítéletet követő tanévekben mindössze egy első osztály indult a Pécsi utcai tagiskolában, szemben más általános iskolával, amelyekben minimum két első osztályt indított az önkormányzat, majd a II. r. alperes. Jól szemlélteti a szegregált oktatás hatékonyságát, hogy 2011-ben azok a 6. osztályosok, akik tanulmányaikat a per megindulásakor kezdték, a 2011-es kompetencia-mérés eredménye alapján az országos átlag alatt teljesítettek, a fenntartó összefoglaló FIT-jelentéséből pedig kitűnik az is, hogy még kaposvári viszonylatban is a leggyengébb teljesítményt nyújtották. A megelőző bírósági eljárásban a felperes felkérésére Havas Gábor szakértői véleményében a Pécsi utcai tagiskolát több szempontból is összevetette a többi kaposvári iskolával. Havas Gábor szerint a kompetencia mérések eredményei, a középfokú továbbtanulási arány, az iskolai mulasztások száma és az iskolán kívüli segítő programokban való részvételi arány alapján megállapítható, hogy a Pécsi utcai tagiskola nem csupán kaposvári viszonylatban, de még a Pécsi utcai iskolával tanulói létszám és az iskola falusias jellege miatt leginkább összehasonlítható helyzetben lévő Toponári iskolához képest is a leggyengébb mutatókkal rendelkezik.

Az iskola tanulóinak etnikai összetételében változás azért sem történhetett, mert e tekintetben sem az önkormányzati, sem az állami fenntartó semmilyen változtatást nem eszközölt. A Pécsi utcai tagiskola honlapja (http://www.pecsiutisuli.atw.hu/) a mai napig deklarálja, hogy beiskolázási körzetébe tartozik az 1960-as években létrehozott romák által lakott terület, így tanulóinak nagy része ezekből a családokból kerül ki.

A felperes 2012-ben érdeklődött a telepen működő Szentjakabi Tagóvodánál, hogy a kisgyermekek mely általános iskolában kezdték meg tanulmányaikat a 2012/2013-as tanévben. Az óvodavezető tájékoztatása szerint a 26 nem gyógypedagógiai ellátást igénylő gyermek közül 17 a Pécsi utcai tagintézménybe iratkozott be, négy gyermek az ugyancsak elcigányosodó Berzsenyi Dániel tagiskolába, öten pedig a II. Rákóczi Ferenc általános iskolába. Az Óvodavezető szerint a 30 óvodás közül mindössze egy gyermek nem roma származású.

A Pécsi utcai tagintézmény tájékoztatása szerint pedig a 2012/2013-as tanévben az első évfolyamra összesen 20 gyerek iratkozott be, akik valamennyien a Szentjakabi Tagóvodába jártak. Az elsős gyermekek közül mindössze nyolc tanuló volt körzeten kívüli (Hold utca, Csillag utca, Hajnal utca), de ezek a gyerekek is a Szentjakab telepen élnek.

A II.r. felperes 2013-as Központi pedagógiai programjában a Pécsi utcai tagiskolára vonatkozó helyzetelemzés (14.o.) a tanulói összetétellel kapcsolatban ugyancsak azt emeli ki, hogy az iskola tanulóit a Szentjakab telepi családok cigány gyermekei alkotják:

„Az intézmény beiskolázási körzetébe tartozik az 1960-as években kialakított cigányok lakta településrész. A lakóterület jellegéből adódóan így iskolánkban, a többségében hátrányos helyzetű roma családok gyermekei tanulnak.”

Okirati bizonyítékok valószínűsítik tehát azt, hogy a Pécsi utcai tagiskola továbbra is homogén cigányiskolaként, jogellenesen működik.

A korábbi peres eljárás óta a jogszabályi környezetben sem következett be olyan változás, amely jogszerűvé tenné a Pécsi utcai tagiskolában folyó szegregált oktatást. S bár a köznevelést érintő reformok következtében számos új szabályozást vezettek be, az új joganyag sem enyhítette a hátrányos megkülönböztetés - s közte a jogellenes elkülönítés- tilalmát a közoktatás során. A jogalkotó ugyanis az uniós és a nemzetközi jog szabályai által kijelölt szűk határokon belül fogadhat el a roma tanulók elkülönítését lehetővé tevő szabályozást. A nemzetközi egyezményekben foglaltakkal egybeeső kivételek körét az Ebktv. 28. §-a már tartalmazza, a szabályozás a Kúria ítélete óta nem változott. A felperes a jogerős ítéletet követően felhívta a korábbi és a jelenlegi fenntartó, valamint az I. r. alperes figyelmét a jogsértő állapot fenntartásának jogellenességére (F/8-F/10), megküldte az általa felkért közoktatási szakértő által készített és a fenti kúriai ítéletben megfogalmazott szempontoknak megfelelő deszegregációs tervet. Egyúttal felhívta a korábbi és a jelenlegi fenntartó figyelmét egy pályázati lehetőségre, amely a deszegregációs terv végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezetet biztosította volna. Kizárólag az I. r. alperestől érkezett érdemi válasz , sem az önkormányzat, sem az II. r. alperes nem reagált a felperesi megkeresésekre.

A felperes a IV. r. alperest is tájékoztatta a II. r. alperes fenntartásában működő, szegregáló gyakorlatot folytató iskolákról, egyúttal kérte a Pécsi utcai tagiskola megszüntetése iránti előterjesztés benyújtását a köznevelésért felelős államtitkártól. Hoffman Rózsa válaszlevelét csatoljuk

Összefoglalva: a felperes keresetére okot az ad, hogy a kaposvári szegregációs iskolapert követően a közoktatás helyi és országos szereplői többszöri kérés ellenére sem tettek lépéseket a jogsértő állapot megszüntetése érdekében. A jogsértés folyamatos, az a jogerős ítélet által elbírált időszakot követően folyamatosan, így jelenleg is fennáll. A felperes célja, hogy hatékony jogorvoslatot nyerjen, amelynek keretében bíróság kötelezi az alpereseket a jogsértés tényleges felszámolására. A felperesi álláspont szerint az államosítás és a körzethatárok kormányhivatali hatáskörbe kerülése elhárították azokat a közjogi jellegű akadályokat, amelyek a bíróságok álláspontja szerint eddig gátat szabtak a jogsértés megszüntetését eredményező jogkövetkezmény alkalmazásának. A jogellenesen működő intézmény megszüntetése –amely a csatolt deszegregációs terv szerint az integráció előfeltétele- már nem választott képviselők erre irányuló határozatának, hanem közigazgatási jogkört gyakorló szervezetek igazgatási jogkörbe tartozó intézkedésének függvénye.

A Kaposvári Törvényszék előtti elsőfokú eljárás (2013-)

A Kaposvári Törvényszék előtti perben több tanú meghallgatására is sor került. 

A bíróság a CFCFindítványára tanúként hallgatta meg Dr. Szűcs Norbertet, aki a keresetlevél mellékleteként benyújtott, a jogsértés megszüntetésének konkrét módjáról rendelkező deszegregációs tervet készítette, 

A tárgyalásról készült videó: https://www.youtube.com/watch?v=vtgS2aeE2ac

A CFCF indítványozta Lázár János tanúkénti meghallagtását is, aki azonban nem jelent meg a tárgyaláso, így a törvényszék a szegregált iskola igazgatóját, illetve székhelyintézményének vezetőjét hallgatta meg 2015 februárjában. A tárgyalásról készült videó elérhető: 

https://www.youtube.com/watch?v=dy8QOkrz3dA

​A CFCF indítványozta, hogy a Kaposvári Törvényszékkezdeményezze az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatását, vizsgálja meg, hogy a magyar bírói gyakorlat, illetve jogi szabályozás összhangban van-e az uniós követelményekkel akkor, ha a bíróságok nem nyújtanak hatékony jogorvoslatot a szegregációval szemben. 

A CFCFindítványáról várhatóan 2015. július 1-jén dönt a törvényszék. 

 

Jogi kifejezések: