Jászladány - még mindig

A jászladányi iskolaügy 2000-ben kezdődött: az akkori polgármester, Dankó István, az önkormányzat ülésén alapítványi magániskola létrehozására tett javaslatot. Így a Zana Sándor Imre Nevelési és Oktatási Közhasznú Alapítvány által működtetett alapítványi iskolát az önkormányzati tulajdonú iskola épületében hozták létre, ahová tandíj ellenében, lényegét tekintve nem roma, illetve a jobb módú gyermekek tudtak beiratkozni, majd az így elkülönített iskolákat fizikailag hermetikusan el is zárták egymástól. Az iskola indulásakor az akkori oktatási kormányzat megtagadta a működéshez szükséges OM azonosító szám kiadást, és egy sor szervezet - a helyi roma szervezettel az élen, - lépett fel az iskola elindítása ellen, de mind hiába.
2007 júliusában a fenti két szervezet azért perelte be a település önkormányzatát és a magániskolát fenntartó alapítványt, mert előbbi az iskolaépület bérbeadásával kiszorította a tehetősebb és többségi gyerekek közül a mélyszegény és cigány gyerekeket. A bíróságtól az etnikai és társadalmi/vagyoni helyzeten alapuló jogellenes elkülönítés és a közvetlen hátrányos megkülönböztetés megállapítását kértük.

Jászladány kb. 6000 fős lakosságából 1850 fő tartozott a cigány kisebbséghez 2007-ben. 2003 szeptemberéig Jászladányon mindössze egy általános iskola működött két iskolaépületben, egy felújított, központi és egy leromlott állapotú másik épületben. Az alsó tagozatos diákok a központi, a felső tagozatosok a másik épületben tanultak. Számos nem roma tanuló a közeli településeken folytatta általános iskolai tanulmányait (az ún. white flight jelenségnek köszönhetően). 

Jászladány polgármesterének kezdeményezésére egy magán iskolát hoztak létre, amelynek fenntartója egy olyan alapítvány volt, amelynek kuratóriumában a polgármester is tagsággal rendelkezett. Az új, alapítványi iskolát azoknak a tanulóknak hozták létre, akik „tanulni akartak”. Az alapítvány iskola tanulóinak túlnyomó többségét nem roma tanulók alkották. Jászladány önkormányzata és az alapítvány között egy bérleti szerződés köttetett, amely alapján az önkormányzat az általános iskolájának központi épületének egy részét bérbe adta az alapítványnak az új iskola elhelyezésére. Az önkormányzat mindössze egy jelképes összegű bérleti díjat kért az iskolaépülete felének használatáért cserébe, e mellett jelentős anyagi támogatást jutatott az új iskola működtetéséhez. Az alapítványi iskola tanulói tandíjat voltak kötelesek fizetni, ennek összege 3.000-4.000 forint között mozgott akkor, amikor a minimálbér nem haladta meg az 50.000 forintot.

Az új iskola létrehozása azzal az eredménnyel járt, hogy a település roma és halmozottan hátrányos helyzetű tanulói- akik szülei nem engedhették meg maguknak az alapítványi iskola tandíjának megfizetését- az önkormányzat által fenntartott iskolában maradtak, a tehetősebb, s főként nem roma tanulók az alapítványi iskolába iratkoztak át. Az alapítványi iskolának a központi iskolaépületben való elhelyezése következtében több roma tanuló kényszerült a leromlott állapotú másik iskolaépületben tanulni. Az alapítványi iskola létrehozásával szemben számos állami szerv próbált meg fellépni- sikertelenül. A kormányhivatal megtámadta az önkormányzat és az alapítvány között létrejött bérleti szerződést, de a pert minden fokon elvesztette.

2007. július 23-án a CFCF és egy helyi civil szervezet, a Jászsági Roma Polgári Jogi Szervezet közérdekű keresettel fordultak Jászladány önkormányzatával és az alapítvánnyal szemben. A felperesek az önkormányzat és az alapítvány között létrejött bérleti szerződés semmisségének megállapítását, az önkormányzati iskola tanulóinak az alapítványi iskolában tanulóktól való jogellenes elkülönítésének és az alacsonyabb minőségű oktatás miatt az önkormányzati iskola tanulóinak közvetlen hátrányos megkülönböztetése megállapítását kérték. 

Az alperesek vitatták a felpereseknek a bérleti szerződés semmiségének megállapítására irányuló kereshetőségi jogát. A polgári törvénykönyv szerint – jogi érdekeltsége alátámasztásával- a szerződés semmisségére bárki, határidő nélkül hivatkozhat. Az alperesek szerint a felpereseknek nem volt a szerződés érvénytelenségének megállapítására jogi érdeke.

A jogellenes elkülönítéssel és a közvetlen hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos kereseti kérelmek vonatkozásában azzal védekeztek, hogy a két iskola nincs összehasonlítható helyzetben a fenntartók különbözősége okán. Hangsúlyozták továbbá azt is, hogy a szülők szabad iskolaválaszához való jogukkal élve választották az egyik vagy a másik iskolát, a felvételt senkitől sem tagadták meg.

Az első és másodfokú bíróságok döntése (2009)

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 2009. december 9-én elutasította a felperesek keresetét.[1]

A Debreceni Ítélőtábla helybenhagyta a felperesek keresetét elutasító elsőfokú ítéletet.[2]

A Legfelsőbb Bíróság döntése (2011)

A CFCF felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a másodfokú bíróság ítéletével szemben, egyúttal indítványozta előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését az Európai Unió Bírósága előtt a Faji irányelv közvetlen hatályosulása tárgyában. A Legfelsőbb Bíróság elutasította az indítványt ismételten a Bíróság Ynos kft. v. János Varga ügyben (C-302/04) hozott döntésére hivatkozással.

 A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság döntését, helyt adott a felperesek jogellenes elkülönítés megállapítására irányuló keresetének[3]. Megállapította, hogy az önkormányzat a roma és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket jogellenesen különítette el a többségében nem roma,  jobb jövedelmi helyzetben lévő tanulóktól.

A döntés szerint az önkormányzati fenntartású iskola tanulóit etnikumuk és vagyoni helyzetük alapján különítették el az alapítványi iskola tanulóitól. A Legfelsőbb Bíróság szerint az önkormányzati és az alapítványi iskola összehasonlítható helyzetben voltak tekintettel arra, hogy mindkét iskola az önkormányzat tulajdonában lévő épületben működött.

A szerződés semmisségével kapcsolatos kereseti kérelmet a Legfelsőbb Bíróság bár elutasította, de nem kérdőjelezte meg a felperesek kereshetőségi jogát.

Az oktatás minőségével összefüggő kereseti kérelmet a bíróság azzal utasította el, hogy nem találta összehasonlítható helyzetben lévőnek a két intézményt. Ítélete szerint csak az azonos fenntartásban működő iskolák vannak e tekintetben összehasonlítható helyzetben, hiszen a fenntartó az, aki az iskolában folyó oktatás minőségére befolyással lehet. A Legfelsőbb Bíróság tehát fenntartotta a másodfokú bíróság döntésének a közvetlen diszkriminációra irányuló keresetet elutasító részét.

A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az alperesek között megkötött bérleti szerződés által létrehozott állapot fenntartásával valósult meg a jogellenes elkülönítés, vagyis ebben az ügyben is az önkormányzat mulasztása alapozta meg a szegregációért való felelősséget.

Annak ellenére, hogy a Legfelsőbb Bíróság kimondta a roma és szegény tanulók jogellenes elkülönítését, a jogsértés megszüntetésének módját illetően nem hozott döntést, ugyanis a felperesek keresete szerinti marasztalást nem tartotta végrehajthatónak. Ezért új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot a jogsértés megszüntetésének meghatározása tárgyában. Iránymutatása szerint, ha a feleknek nem sikerül egyezséget kötniük a jogsértés megszüntetésnek módját illetően, végső soron meg kell szüntetni az alapítványi iskolának az önkormányzati iskolaépületben való elhelyezését. Az új eljárásban a CFCF közoktatási szakértő megbízásával deszegregációs tervet nyújtott be a jogsértés megszüntetésének érdekében, valamint új jogcímen- a szerződés jóerkölcsbe ütközése okán- támadta a szegregációt létrehozó bérleti szerződés érvényességét.

Az új eljárás a Szolnoki Törvényszék előtt folytatódott. Időközben azonban az Alapítványi iskola megszűnt, így látszólag okafogyottá vált a CFCF fellépése. 

Az általános iskolák államosítását követően tömegével születtek olyan szerződések, amelyek lehetővé tették a roma és nem roma gyerekek szegregált oktatását. Jászladányon is új szerződés megkötése vált szükségessé ahhoz, hogy a Baross úti épületben most a Szászbereki Kolping Katolikus Általános Iskola oktathassa a nem roma gyerekeket. Mert a szegregáció Jászladányon továbbra is fennáll, csak az ezt eredményező szerződést megkötő felek személye változott. Az elsőfokú bíróság az ésszerű időn belül meghozott ítéletével, illetve a rosszhiszemű pervitelt folytató alperesek megfelelő szankcionálásával, nyilatkozattételre való felhívással megakadályozhatta volna, hogy a roma gyerekeket jelenleg is elkülönítve oktassák. Az állami iskolafenntartó ugyanis az önkormányzati iskolát átvette, a korábbi alapítványi iskola épületében azonban egyházi iskolát nyitottak, így téve lehetővé a szegregációt. 

A CFCF személyesen és írásban is felhívta a Kolping iskolának működési engedély kiadására jogosult Kormányhivatal figyelmét arra, hogy maga a kormányhivatal fogja engedélyezni a szegregációt, ha megengedi, hogy Jászladányon új iskola induljon. 

A bérleti szerződés megszűnése miatt mind a Szolnoki Törvényszék, mind a Szegedi Ítélőtábla elutasította a CFCF keresetét arra hivatkozással, hogy a megszűnt szerződés jó erkölcsbe ütközésének megállapítását nem lehet kérni. A CFCF felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, az ügyben tárgyalás 2015. június 30. napján lesz. 

 

 

[1] Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság,16.P.20.812/2007. (2009.12.09.)

[2] Debreceni Ítélőtábla, Pf. I.20.095/2010/6.

[3] Legfelsőbb Bíróság, Pfv.IV.20.037/2011/7. (2011.06.29.)

 

 

Jogi kifejezések: