Részt vett a nemzeti tanévnyitón és az ez alkalomból tartott oktatási konferencián a CFCF 2010.08.28-án
A délmagyar.hu beszámolója:
Hódmezővásárhely adott otthont szombaton az első nemzeti tanévnyitónak, amelyen Hoffmann Rózsa államtitkár elmondta: több mint nyolcvan pedagógus bevonásával elkezdődött a nevelést a középpontba állító, új értékrendre épülő közoktatási törvény előkészítése. A tanévet Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter nyitotta meg. Lázár János polgármester jó tanulást kívánt Magyarországnak. (…)
- Vásárhelyen azért dolgozunk, hogy a lakosságból közösség, a településből otthon, haza váljon. És ez a folyamat, a demokrácia, a köztársaság már az iskolában kezdődik. A szegénység elleni leghatékonyabb ellenszer az oktatás – hangsúlyozta Lázár János.
Vásárhely éppen a fentiek miatt lehetett házigazdája a korábban országos, mostantól nemzeti tanévnyitónak nevezett rendezvénynek. Az önkormányzat a kisebbségek, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában, integrációjában, a szegregáció megszűntetésében végzett munkáját az unió is elismeri. Ezzel kapcsolatban Az oktatásügy jelene és a vásárhelyi modell címmel konferenciát is tartottak a városházán. Ekkor vette át Almási István alpolgármester az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány elnökétől, Mohácsi Erzsébettől az önkormányzatnak már korábban odaítélt Mozgalom a Deszegregációért díjat. A tanévnyitót még számos program, iskolabörze, tanár-diák Ki mit tud?, A tudás kertje pontgyűjtő verseny és a Bethlen Jazz Band koncertje előzte meg.
Miután 2010. 05. 20-án jogerősen pert nyertünk a Pécsi Ítélőtáblán a kaposvári cigányiskola ügyében, és az ítélet kötelezi az önkormányzatot a roma diákok jogellenes elkülönítésének megszüntetésére, a Somogyi Hírlap www.sonline.hu internetes oldala ennek az ellenkezőjéről tájékoztatta az olvasókat. Valótlanul. Itt elolvashatja.
Pert nyertük a Somogyi Hírlap ellen is. A Somogy Megyei BÍróság sajtóhelyreigazításra kötelezte a Sonline-t, tulajdonosát pedig az Axel Springer Magyarország Kft összesen 118 000 ft perköltség megtérítésére. Nem csak a jogellenes elkülönítés tényét illetően, de a szülők önkéntes iskoláválasztását illetően is valótlan tényeket állított a cikk. Az ítélet letölthető itt.
A sonline a helyreigazítási kötelezettségének eleget tett, itt olvashatja.
Az OKM-per folytatódik - 2010. 11. 22.
There are no translations available.
Most ki felel a roma gyerekek iskolai szegregációjáért
Hiller István és az Oktatási Minisztérium helyett?
2010. november 22-én (hétfőn) 9:00-kor a Fővárosi Bíróságon (Markó u. 27. II./43)lesz annak a pernek a harmadik tárgyalása, amelyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) indított még az előző oktatási kormányzat, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM), és Hiller István miniszter ellen.
A mélyszegény és cigány gyerekeket sújtó oktatási esélyegyenlőtlenség az egyik oka annak, hogy ma az iskolából kikerülők 1/3-a nem rendelkezik a munkavállaláshoz szükséges tudással. Ezért üdvözlendő, hogy 2003-tól napjainkig az oktatási kormányzat széles körű esélyegyenlőségi szabályozást alkotott. A jogszabályoknak ellenőrzés híján azonban nem sikerült elősegítenie az iskolai szegregáció visszaszorítását. Sőt, a helyzet rosszabb, mint 30 évvel ezelőtt!Míg az 1980-as évek elején 150 szegregált osztályt tartottak számon, az OKM megrendelésére készült tanulmányok szerint ma az ország általános iskoláiban legalább 3000 roma többségű osztály található.
Megdöbbentő, hogy tehetősebb nagyvárosokban, mint például Kaposvár a helyi hatalom jogerős ítélet ellenére nyíltan fenntartja törvénysértő, szegregációs gyakorlatát, és ez ellen a miniszter és az OKM nem lép fel.
A peres eljárás során a CFCF szeretné bebizonyítani, hogy a minisztérium és a miniszter - bár eszközei lehetővé tennék - nem intézkedik a szegregációt támogató és fenntartó önkormányzatokkal szemben. Nem kezdeményezett és nem is indított egyetlen eljárást sem a roma gyerekek iskolák közötti elkülönítésének felszámolására, noha a Minisztérium által pontosan ismert, hogy mely iskolák és fenntartóik sértenek törvényt. Közoktatási diszkrimináció miatt az iskolákkal szemben eljárhat az Oktatási Hivatal is, amelynél a Hiller vezette minisztérium az elmúlt 4 évben mindössze 7 eljárást kezdeményezett a 62-ből. Felügyeleti bírságot 15 esetben szabtak ki, összesen 2 610 000 forint összegben.
A CFCF arra kéri a bíróságot, hogy a mulasztásért kötelezze az OKM-et 50 millió forint közérdekű bírság megfizetésére. Az alapítvány célja, hogy a miniszter és az OKM végre tegyenek konkrét lépéseket a törvénysértő helyi hatalommal szemben.
Úgy tűnik, napjainkban az önkormányzatok büntetlenül fordulhatnak szembe a hatályos jogszabályokkal, hiszen olyan polgármesterek is támogatják saját városukban a szegregációt, akik annak idején az Országgyűlésben megszavazták az egyenlő bánásmódról szóló törvényt és a közoktatási törvény módosításait.
A CFCF még januárban kérte a perben szereplő nagyvárosok vizsgálatát, a cigányiskolák elleni fellépést. A minisztérium szerint azonban csak bíróság állapíthatja meg a szegregációt, és számolhatja fel azt. De ki végzi akkor a minisztérium munkáját, ki ellenőrzi, hogy az állampolgárok jogait az önkormányzatok tiszteletben tartják-e?
Nyíregyháza - ítélet született a Legfelsőbb Bíróságon, 2010.06.09.
There are no translations available.
Se cigányiskola, se bolondiskola!
Míg 2010. június 2-án a normál közoktatási intézményben történő elkülönítésre született precedens ítélet, 2010. június 9-én a nyíregyházi perben az indokolatlanul fogyatékossá nyilvánított roma gyerekek részbeni kártalanítására került sor.
2010. június 2-án az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) segítségével győzött és kapott kártérítést az az öt miskolci roma diák, akiket cigányiskolákban oktattak elkülönítetten. Az ítélet történelmi jelentőségű, nem csak a roma gyerekek iskolai szegregáció ellenes küzdelmében, hanem a magyar közoktatás egészében. Hiszen a Legfelsőbb Bíróság (LB) ítéletén keresztül azt üzeni, hogy a roma gyerekek elkülönítése már nem csak jogellenes, hanem káros is, az egész társadalomra. És az elkülönítő gyakorlatnak pénzben kifejezhető ára van.Miután a miskolci cigány gyerekek ügyében a normál iskolákban fennálló szegregáció miatt ítélt meg az LB kártérítést, 2010. jún. 9-én egy hasonló, nyíregyházi ügyben született ítélet és ítlélt meg a bíróság kártérítési kötelezettséget a sokkal súlyosabb elkülönítő gyakorlattal, az alacsonyabb tárgyi tudást nyújtó gyógypedagógiai, speciális iskolákban folyó elkülönítéssel kapcsolatban.
Hazánkban az integráltan oktatható enyhe fokban értelmi fogyatékos, és a normál képességű, ám részképesség-, vagy magatartászavaros gyerekek iskolai elkülönítésére használják sok esetben a speciális iskolákat. Egy Oktatási Minisztériumi kutatás szerint (Havas – Liskó, 2005) a cigány általános iskolások kb. 1/3-a tanul szegregált normál iskolában, másik egyharmada pedig (jórészt indokolatlanul) speciális iskolákban!
Mohácsi Erzsébet, az Alapítvány elnöke az ítélet előtt elmondta, hogy „A Legfelsőbb Bíróság ítélete reményeink szerint a speciális iskolákban és osztályokban szegregáló megyei és helyi önkormányzatoknak is intő jel, hogy a roma gyerekek félrediagnosztizálása és elkülönítése káros, a kártérítést pedig nekik kell megfizetni. A legjobb megoldást természetesen az jelentené, ha a sajátos nevelési igényű gyerekek közül mindenkit integráltan oktatnának, bőrszíntől függetlenül, – legyen az hiperaktív, diszlexiás vagy hallássérült”.
Előzmények: A CFCF 2006-ban két, normál képességei ellenére fogyatékosnak minősített (félrediagnosztizált) roma gyermek képviseletében indított kártérítési pert Szabolcs megyében a speciális általános iskola és a szakértői bizottság, valamint a fenntartó megyei önkormányzat ellen. A Megyei Bíróság 2009. májusi ítéletében megállapította, hogy az alperesek megsértették a két gyermek oktatáshoz való jogát és egy-egy millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg. Az ítélet ellen az alperesek fellebbeztek, ám a szakértői bizottság fellebbezése elkésett.
2009. novemberében a Debreceni Ítélőtábla a másodfokú ítéletben nem minősítette felelősnek sem az iskolát, sem pedig a fenntartó önkormányzatot. Az ítélet szerint a megyei fenntartó csak közjogi értelemben követett el mulasztást, és így a gyermekek polgári jogait nem sértette meg. Az Ítélőtábla azonban azt is kifejtette, hogy az eddigieknél alaposabb jogalkotói és oktatási minisztériumi szabályozással együtt egyértelműen szükség van a mérési eszközök és eljárások modernizálására. A modernizálás azért is elengedhetetlen, hogy megszűnjön az az Ítélőtábla szerint is fennálló diszkriminatív gyakorlat, amely szerint normál képességű cigány gyerekek kirívóan nagy arányban kerülnek gyógypedagógiai iskolákba, osztályokba.
A LB 2010. június 9-én a másodfokú ítéletet részben megváltoztatta, amikor kimondta, hogy a szakértői bizottság mulasztott, amikor nem tájékoztatta a szülőket a felülvizsgálat lehetőségéről, illetve nem tette lehetővé, hogy a szülők jelen legyenek a gyerekek vizsgálatakor. Ezért a Bíróság a gyermekek felmérésekor a szakértői bizottságokat fenntartó Megyei Önkormányzatot kártérítésre kötelezte 300 000 - 300 000 Ft összegben. (A gyermekek ugyanakkor összességében 1-1 millió Ft kártérítést kapnak, mert a szakértői bizottság fellebbezési kérelme nem érkezett meg határidőre az Ítélőtáblához, és így rá az elsőfokú ítéletben megfogalmazott előírások vonatkoznak.)
A rendszerhibákért ugyanakkor a LB sem tette felelőssé az alpereseket és kifejtette, hogy azért „legfeljebb a magyar állam hibáztatható,” amelyet Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán vagy az Alkotmánybíróságon lehet perelni. A CFCF az Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszi az ügyet.
