Az oktatásért felelős minisztérium és társaival szembeni ügy

A CFCF 2009 szeptemberében közérdekű pert indított az akkori oktatási minisztériummal szemben. Keresete szerint az alperes mulasztásban megnyilvánuló jogsértést követ el azzal, hogy nem lép fel a konkrétan megnevezett, nagyvárosi ill. több fővárosi iskolában folyó etnikai alapú jogellenes elkülönítéssel szemben. A perben eredetileg megnevezett 23 nagyvárosi, szegregált általános iskola kiválasztása a minisztérium által megrendelt tanulmány alapján történt. A 2003-ban felkért két szociológus feladata az volt, hogy vizsgálják meg a roma gyermekek általános iskolai helyzetét. A szakértők kutatási eredményeik alapján egy listát állítottak össze a minisztérium számára a magyarországi szegregált intézményekről, megjelölve az egyes intézményekben a roma gyerekek becsült arányát. A listán szereplő iskolákkal, illetve azok fenntartóival szemben az oktatási minisztérium nem lépett fel.

A felperes CFCF e listán szereplő iskolák közül választott ki 23 olyan iskolát, amelyek többiskolás településeken találhatók és a deszegregáció kivitelezhető, majd ezek vonatkozásában kérte az oktatási minisztérium mulasztásban megnyilvánuló felsősségének megállapítását a szegregáció fenntartásában. A még mindig első fokon, a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban lévő perben a közoktatás és a közigazgatás átalakítása miatt jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztériumán (EMMI) kívül perben áll még a kormányhivatalok ágazati irányításáért felelő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint az állam iskolafenntartói jogosítványait gyakorló KLIK is.

A per során a CFCF peren kívül is egyeztetési tárgyalásokat folytatott az EMMI-vel, illetve annak jogelődjével. S bár a minisztérium végül utasította a kormányhivatalokat a törvényességi ellenőrzési vizsgálatok elvégzésére, nem járult hozzá ahhoz, hogy ezekben az ellenőrzésekben a CFCF képviselői is részt vegyenek. A vizsgálatok megállapításait maga a minisztérium is több helyütt elégtelennek találta, a végleges megállapításokról a felpereseket nem tájékoztatta. Sajnálatos módon a minisztérium továbbra is elzárkózik bármiféle, percepción alapuló etnikai adatgyűjtéstől, így a vizsgálatok során is csak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskolai arányára fókuszáltak. A CFCF kidolgozott egy – a kisebbségi ombudsman és a bíróságok gyakorlatával összhangban álló- vizsgálati módszertant, amelyet a perben becsatolt és annak végrehajtására kérte az alpereseket kötelezni. A per a Fővárosi Törvényszék előtt jelenleg is folyamatban van. 

​Kutatási adatok az iskolai szegregációról (Havas-Liskó 2004):

Önkormányzat Iskola Cigány gyerekek %
Békés Jantyik 56,1
Budapest IV. Langlet 59,9
Budapest IX. Mester u. 67. 87
Budapest VII. Hernád utca 66,6
Budapest VIII. Dugonics u. 90,6
Budapest VIII. Erdélyi u. 97,7
Budapest VIII. Német u. 59
Budapest VIII. Práter u. 57,9
Budapest X. MÁV telep 72,6
Budapest XX. Kálmán u. 61,3
Eger Iskola u. 59,9
Hajdúböszörmény Esze T. 71,7
Heves Hunyadi u. 56,9
Karcag Arany J. u. 55,8
Karcag Zádor u. 60,9
Kazincbarcika Május 1. u. 75,6
Kiskunfélegyháza Alpári út 73
Ózd Árpád vezér u. 71,2
Salgótarján Petőfi u. 69,7
Sárospatak Nagy Lajos u. 62,6
Szentes Berekhát u. 80,5
Tatabánya Iskola u. 80
Tiszaújváros Dózsa Gy. u. 74

 

Jogi kifejezések: